Váratlan megjelenés

Pár hónappal ezelőtt szakítottam az akkori barátommal. Természetesen a kapcsolatot tartottuk is egy darabig, de egyre inkább lazává vált a dolog, ami aztán meg is szakadt. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az ágyban, és csak is az ágyban de ott nagyon megértettük egymást. Nagy ritkán, néha-néha telefonált vagy kaptam hírt róla a bátyjától. Kezdtem teljesen megfeledkezni róla, annál is inkább mivel csúnyán megcsalt.

Egyik nap épp gép előtt ültem, mikor furcsa, ismerős hangokra lettem figyelmes, a bejárati ajtó felől. Sandro hangja volt! Majd leestem a pörgős székről, ugyan titkon sokszor gondoltam rá hogy milyen lehet, mit csinál, de arra nem számítottam, hogy egyszer csak megjelenik és nekem kiabál! Hát kész voltam teljesen, gyorsan átfutott az agyamon, hogy most hogy is kellene tennem. Az agyam járni kezdett, hogy is csináljam, de mielőtt ki gondolhattam volna, kaptam két puszit, az arcomra és egy kis mosolyt is, ami egy kis bátorítás volt rögtön. A szemei, azok a mély barna szemei azok a régiek voltak. Talán egy kicsit meghízott, de az alakja a régi volt, magas volt, és egy a testén feszülő pulóver, amit viselt engedni láttatta, hogy kondizik. Feltolultak az emlékek, eszembe jutott minden csodás éjszaka. 

Következett az ilyenkor szokásos hogy kerülsz te ide, és egyáltalán mi van veled szöveg, mire kiderült hogy sulit váltott és a közelben van ez és csak egy pár percre ugrott be, hogy megnézze, mi van velem. Mondanom sem kell hogy ebből a pár percből pár óra lett, szépen beesteledett mire megbeszéltünk mindent. Sandronak természetesen felajánlottam a vendégszobát, hogy ha már így elbeszélgettük az időt, akkor legalább éjszakára maradjon nálam, és majd másnap elmegy, amiért jött. Gyorsan felhívtam anyát, hogy estére lesz egy vendégünk, és már én is úgy gondoltam, hogy semmi, de semmi sem lesz Sandroval kettőnk között, ő úgy is csak a suli miatt jött le, én meg ugye nem akarok még barátot, meg különben is régen volt, ahhoz hogy felelevenítsük újra. 

Igen ez tartott is addig, míg le nem tettem a telefont és meg nem hallottam a fürdőszobából jövő vízcsobogást, és a mellé társuló kellemes tus fürdő illatát. Bekiabáltam hogy ő van e ott a fürdőbe és alig vártam hogy legalább láthassak egy kicsiny darabot belőle. Nem is kellett sokáig várnom mivel a törölközőjét elfelejtette kivenni a táskájából, és kért egy törölközőt, hogy adjak be neki. Gyorsan elszaladtam a törölközőmért, és közben a torkomban dobogott a szívem, valahogy ugye be kell adnom. Szememet lesütve nyitottam be a fürdőszobába, és adtam át a törölközőt, és közben csak egy kicsit lehettem vörös. Igazából nem is láttam semmit, nagyon gyorsan becsuktam az ajtót, és leültem a nappaliban, kezembe vettem egy újságot és úgy tettem mintha minden rendben lenne. De nem tudtam másra gondolni csak Ő rá. 

Nem is kellet sokat várnom kijött a fürdőből, csak az én rózsaszín törölközőm volt rajta, amibe beletekerte magát. Így lépkedett el előttem. Nagyon sármos volt…. Kicsi barna haját vizesen törölte bele rózsaszín törülközőmbe. Ahogy elment előttem, jól megnéztem a szépen kidolgozott felső testét. Kész voltam. Aztán gyorsan elmentem lezuhanyoztam, engedtem magamra egy kis hideg vizet is, hátha segít lecsillapodnom. A végére már nem is volt semmi bajom, már az a kis kaján pillantást is elhessegettem magamtól, amit a küldött nekem mikor elsétált előttem. 

Úgy gondoltam, hogy akkor is tartani fogom magamat. Így is mentem be a szobámba, kapcsoltam be a tévét. Nem is lett volna semmi baj, ha Sabdro el tud aludni, de nem tudott. Mellesleg én sem tudtam, csak a járt a fejemben hogy mi lenne, ha mégis…. Egyszer csak hallom hogy megreccsen az előszoba parkett, mintha lépések közelednének, egyből összeszorult a gyomrom, és tényleg jól hallottam Sandro állt az ajtóban, álmos szemekkel kérdezte meg hogy bejöhet-e egy kicsit tvézni, mert nem tud elaludni, és nála nincsen tévé. Persze, hogy beengedtem, szorítottam egy kis helyet az ágyon neki, ahova le tudott ülni. Elhelyezkedett, nekidőlt a falnak és én csak a tv-t bámultam, nem mintha valamit is értettem volna a filmből. Néha még össze is értünk mikor rajtam keresztül áthajolva ivott az üdítőjéből amit hozott magával és aminek csak az én oldalamon volt asztala. 

Néztük a tv-t és semmi, persze nekem elkezdett járni az agyam, hogy most mi is volna a helyes viselkedés, de semmi jó nem jutott az eszembe. Egy kis idő elteltével észrevettem hogy Sandro elaludt. Hát ez az én formám. Itt van egy jó pasi, félig pucéran a boxert, és a fehér pólót leszámítva, az ágyamban, és elalszik mellettem. De megérdemlem, nem kellet, volna annyit vívódnom és akkor most egymás karjaiban, piheghetnénk… Fogtam magamat, kikeltem az ágyból, és lefektettem őt óvatosan, hogy fel ne ébresszem, betakargattam, kikapcsoltam a tv-t, és átvonszoltam magam a vendégszobába. Közben dúltam fúltam, hogy így elcsesztem a dolgot. Lefeküdtem és megpróbáltam elaludni. De az istenért sem ment, ahányszor rá gondoltam, ahányszor láttam magam előtt kidolgozott felsőtestét, riadtam fel a félálomból, hogy most lesz, ami lesz, átmegyek és úgy rámászok, ahogy kell. 

Aztán megint próbálkoztam, és megint, de sehogy sem sikerült elaludnom. Rájöttem hogy biztos az ágy a hibás, azért nem tudok elaludni, mert nem az én ágyam, meg különben is kemény, meg nincsen itt a kispárnám, meg a legjobb az lenne, ha helyet cserélnénk Sandroval, és mindenki a saját ágyában aludna. El is határoztam, hogy visszamegyek a szobámba, és átküldöm Őt, és akkor minden rendben lesz. Át is mentem, csak a kis éjjeli lámpa világított, Sandro békésen aludt az ágyamban elnyúlva, mint egy oroszlán, félálomban volt mikor föléhajoltam hogy finoman elmondjam mit akarok, átkarolta nyakamat, és arcomba szuszogott, kész voltam. Ettől elvesztettem az egyensúlyomat és lehuppantam az ágyra, pólója kicsit felcsúszott miközben én kapaszkodtam abba bele és láthattam gyönyörű hasát, de nekem ez is elég volt. Hiába ígértem én akármit, hiába döntöttem el én hogy nem lesz köztünk semmi, most minden elhatározásom összeomlott. 

Óvatosan felsodortam a pólót, és a félálomban lévő fiú kidolgozott mellére tapasztottam a számat. Óvatosan először az egyik, utána a másik bimbót kezdtem el lágyan nyalogatni, csak azt éreztem, hogy karjai nagyon erősen rám fonódnak, és húz, csak húz felfelé szájához. Minden be nem teljesült vágy bennem munkált, úgy csókoltam, talán, mint soha, olyan szenvedéllyel, mintha utolsó ütközetemre készülnék. Édes volt a csók, éreztem Sandro rég el nem feledett izét. Közben kezem is elkezdett tapogatózni, végig simítottam testét, belemarkoltam a popsijába. Valahogy lehámoztam a gatyáját, és a közben a pólójából is kibujtattam, és csak néztem őt. Tökéletes volt, úgy ahogyan emlékeztem, ott volt előttem teljesen meztelenül kiszolgáltatottan az ősi ösztönöknek engedve. Gyorsan kibújtam én is az addigra már igazán eláztatott tangámból, és ráfeküdtem. 

Egy falatnyi hely sem maradt testén melyet az én testem be ne töltött volna, csodálatos volt érezni perzselő bőrét az én testem alatt, csodálatos volt érezni, hogy ő is nagyon akarja, hogy Ő is nagyon akarta, már első pillanattól kezdve, ahogy találkoztunk, ahogy megpusziltuk egymást. Nem tudtam betelni vele ott csókoltam, ahol értem, beletúrtam hajába, erősen megfogva fejét, és csókoltam nyakát, vállát, tarkóját. Persze ő sem maradt rest, és lágyan simította végig kezét a hátamon és popsimon, óriási volt. Lejjebb csúsztam, izmos hasát kezdtem csókolni, néha, néha köldökébe belenyalva, kezemmel kitapintva farkát, amely rendesen lucskos volt, sőt olyan síkos hogy azt azóta sem tapasztaltam másnál. 

Nálam sem maradtak el az elégedettség hangjai, ahányszor középső úját puncimban éreztem, mélyről jövő apró nyögések voltak a válaszok. Érezte, hogy nem bírjom már soká, már neki sem kellett volna sok, amikor is felült, és magához húzott, ölébe ültetett, és énj lassan ráereszkedtem a farkára. Menyei érzés volt, ahogy lassan teljes egészében belémhatolt, mélyre még mélyebbre amennyire csak tudott. Úgy éreztem, hogy most aztán mindennek vége van, és már nem is számit semmi csak, az hogy bent legyen hogy érezzem, és megint csak érezzem. Ha nem fog ő meg abban a pillanatban el is, megy, meg kellett fogjon , hogy ne tudjak mozogni tovább. Ültem az ölében, a farkán a puncimmal, és néztem, azzal a szerelmes nézéssel, amivel csak egy nő tud nézni. Újra csókoltuk egymást kicsit visszafogva a tempón, közben egyszer egyszer mozogva, de mégsem erősen. Szabad kezével simogatta popsimat közben, pedig csókoltam, keresve mindig elbújó nyelvét. 

Most kell – éreztem, most kell egy kicsit mozognom, és a menyekben leszünk mindketten. Sandro is megérezte ezt, átkarolta és iszonyatos mozgásba kezdtünk, közben olyan hangokat hallatva, hogy már csak attól is elélvezett volna az ember. Egyszerre jutottunk el a csúcsra, frenetikus gyönyörben volt részünk, érezte hüvelyemnek ritmikus záródásait, tudta hogy révbe ért. Egyszerre dőltünk el az ágyon, vigyázva, hogy ki ne csússzon belőlem, csak pihegni volt erőnk, csókolóztunk, és simogatott, hálásak voltunk a sorsnak hogy még egyszer az életben átélhettük ezt a pillanatot. Tudtam, hogy ez többet soha nem fog előfordulni, tudtam, hogy ez a pillanat örökké az emlékezetünkbe fog vésődni. Kitettem magamért, sokáig kényeztettem őt, és ő is engem. jó volt hallani az elégedett sóhajokat.